A faanyag drágulásának okai

A VII. Tetőépítők Országos Találkozóján elhangzott előadás IDE kattintva megtekinthető.

A faanyag drágulásának okai és az árak várható alakulása

A faiparban működő cégek, vállalkozások és nem utolsó sorban a megrendelők saját pénztárcájukon érezhették meg, hogy egy olyan alapvető építőanyag, mint a faanyag - ami már évek óta nagyobb kilengések nélkül stabilan tartja az árát -, hirtelen drasztikusan emelkedni kezd. Magyarországon nem történt olyan esemény ami indokolta volna a közel két és félszeres drágulást. A valódi okok feltárásához egészen az Egyesült Államokig kell menni.

1. ábra: Amerikai és magyar fűrészáru relatív árváltozása 2020.07.04. 100%-hoz viszonyítva

1. ábra: Amerikai és magyar fűrészáru relatív árváltozása 2020.07.04. 100%-hoz viszonyítva

Míg Magyarországon egészen 2021 márciusáig nem emelkedett jelentősen az építő faanyag ára, addig Amerikában már túl voltak egy hullámon és a következő áremelkedés bőven meghaladta az előzőt (lásd:2. ábra). A második áremelkedésre már a világpiac is felfigyelt. Az európaival korábban hasonló árszinten mozgó fűrészáru hirtelen olyan jelentős profittal kecsegtette a nyugat-európai gyártókat, kereskedőket, hogy szinte teljes kapacitásukat az amerikai piacon szerették volna értékesíteni, ezzel jelentősen csökkentve az európai kínálatot. Az áruhiány és a magasabb eladási árak Kelet- Európára is átterjedtek, így Magyarország sem kerülhette el az ármozgást. Hazánkba a szerkezeti faanyag jellemzően szlovák, ukrán és román importból érkezik, a hazai termelés volumene elenyésző.

2. ábra: Fűrészáru, KVH és BSH anyagok relatív árváltozása 2020.07.04. 100%-hoz viszonyítva

2. ábra: Fűrészáru, KVH és BSH anyagok relatív árváltozása 2020.07.04. 100%-hoz viszonyítva

Az, hogy Amerikában ilyen váratlanul nőtt meg a kereslet a faanyagok iránt és csökkent a kínálat, három főbb okra vezethető vissza.

2020. év elejétől Amerikában és Európában is megjelent COVID-19 vírus, ami hasonló gazdasági- és társadalmi folyamatokat indított el. A pandémia alatt otthon maradtak ráértek akár maguk, akár vállalkozóval megcsináltatni azokat a karbantartási-, felújítási munkákat, amit már egy ideje halogattak, vagy későbbre terveztek. A kiskereskedők forgalmában is jelentősen megnőtt a kis tételben vásárló magánszemélyek száma. Az emberek a kényszerűen otthon töltött szabadidejükben a gasztronómia és kertészkedés mellett a barkácsolásban próbáltak kiteljesedni. A vakációra el nem költött pénzt is építésre és/vagy felújításra fordították. Sokan költöztek ki a zsúfolt városból a biztonságosabbnak gondolt agglomerációba családi házas környezetbe, ezt erősítette a számos vállalatnál bevezetett otthoni munkavégzés is.

A fertőzés vagy egyéb katasztrófák miatt több üzem is bezárt rövidebb vagy hosszabb időre, ami csökkentette a termelést és kínálatot. A bizonytalan piaci helyzet és a központilag elrendelt korlátozások miatt a cégek nem szívesen fogtak bele nagyobb beruházásba, kapacitás bővítésbe. A betegség vagy hatósági karantén okozta sofőrhiány, illetve a határzárak is nehezítették a szállítást az alapanyagok és készáruk tekintetében is.

1982 óta húzódik az a vita, melynek során Amerika különböző mértékű kiegyenlítő vámmal sújtotta a Kanadából származó fűrészárut, saját gazdálkodói védelmében.
Kanada nem ismeri el ennek jogosságát és a viszály eredményeként más piacok felé fordult, mint például Kína. Az alapanyaghiányt a magas ár miatt még jelentős szállítási költséggel is megérte Európából pótolni.

A multinacionális nagyvállalatok marketing- és adózási okok miatt egyre fontosabbnak tartják, hogy működésük során karbonsemlegessé váljanak.

Ez nem azt jelenit, hogy CO2 kibocsátásukat ténylegesen nullára csökkentik, egyszerűen csak matematikai számításokkal nullára hozzák ki az egyenleget.
Egyik megoldásként azért fizetnek az erdőtulajdonosoknak, hogy ne vágják ki az erdőt még pár évig, és az ezen idő alatt az erdőben megkötött CO2-ot levonják az egyenlegükből. Látszólag ez egy jó megoldás lenne, de ha megvizsgáljuk ennek másodlagos hatását, kiderül, hogy ez többet árt mint használ.

Egyrészt az emiatt kialakuló alapanyaghiány ellehetetleníti az amerikai fafeldolgozó ipart, másrész az Amerikában ki nem vágott faállomány egy hektáron körülbelül 6,59 tonna CO2-ot köt meg évente. A faanyaghiány pótlására az Európából áthajózott, 1 hektárnyi erdőből származó fűrészáru szállítása során nagyjából 7,89 tonna CO2 –dal terheli a légkört.

A faanyag árának várható alakulását nehéz megjósolni, mert olyan hatások is befolyásolhatják, amire eddig senki nem gondolt. Az elmúlt egy év tapasztalata alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni a COVID-19 miatt továbbra is bizonytalan a helyzetet. Nem tudjuk, hol milyen korlátozások lesznek, illetve más hasonló helyzetre nem fognak-e túl erősen reagálni a fogyasztók vagy a kormányok. Bizonyos gazdasági ágazatok még nem heverték ki a korlátozásokat, ezeknek lehet az egész gazdaságra negatív kihatása.

A magas árszinten bekészletezett alapanyagok és a lekötött erdők/rönkök nem engedik meg a gyors visszarendeződést. Ezeknek a készleteknek még ki kell futnia és lesznek olyan szereplők, akik ebbe belebuknak, mint ahogy az áremelkedést sem tudta mindenki megfelelően lereagálni.

A kereslet továbbra is élénk Kínában és a Közel-Keleten.

A pandémia elfedte a klímaváltozás okozta problémákat Közép-Európában az emelkedő éves átlaghőmérséklet miatt egyre betegebb a faállomány, ami kevesebb jó minőségű alapanyagot eredményez. A szélsőséges időjárás okozta hirtelen vihar egy egész országnyi erdőt képes letarolni ami hirtelen árcsökkenést eredményezhet de utána alapanyaghiány és ezzel együtt áremelkedés is várható.

A nyugati hatalmak kivonták fegyveres erőiket Afganisztánból, de a katonák „foglalkoztatásához” a háborúnak új helyszínt kell keresni. Félő hogy az új konfliktus a közeli Ukrajnában lesz, amit mi is a saját bőrünkön fogunk megérezni.

A már említett CO2 kvóta szerződések, amiket az amerikai erdőtulajdonosok kötöttek, hosszú távra szólnak, ezért ott a hiány is sokáig megmarad.

Mint ahogyan 3. ábrán látható, a Közép-Kelet-Európából származó fűrészáru mindig is olcsóbb volt, mint a nyugat-európai. Ennek egyik oka, hogy valamivel gyengébb a minősége és a feldolgozás minősége sem éri el azt (gondoljunk az ukrán hullámosan fűrészelt fára). Az áremelkedést azonban sokkal drasztikusabban reagálták le a kelet-európaiak és az ár túlhaladta a nyugatit. Akár az erdőtulajdonosok, akár a fűrészüzemek megérezték a pénz szagát, ezért várhatóan már nem fog visszaesni az ár az eredeti szintre, valahol a nyugat-európai áron fog megállni, ami a tavalyi árhoz képest 25-50%-al lesz magasabb. Ez a trend a fűrészárura igaz, bizonyos lap-lemez termékeknél és egyéb kiegészítőnél még nem állt helyre a piac és az árak továbbra is emelkednek.

3. ábra: Kelet-európai és osztrák fűrészáru relatív árváltozása 2020.07.04. 100%-hoz viszonyítva

3. ábra: Kelet-európai és osztrák fűrészáru relatív árváltozása 2020.07.04. 100%-hoz viszonyítva

Hogyan védekezhetünk a hasonló helyzetekkel szemben?

Először is sehogy, mivel a globális hatásoknak csak elszenvedői lehetünk, nincs rá befolyásunk.

A faanyagot nehéz tárolása és rossz eltarthatósága miatt nem lehet hosszú távra bekészletezni, a nagy terjedelem miatt pedig a tárolás költsége felemésztheti az esetleges extra profitot.

Pont az alapanyag olcsósága és bősége nem indokolta, hogy komolyabb fejlesztésbe kezdjen az ipar, ami egy magasabb árszint mellett már rentábilis lehet. Olyan új építőelemekre lesz szükség, mint például az I-gerenda (4. ábra), ami kevesebb alapanyag felhasználás mellett is megfelelő tartást biztosít.

4. ábra: I-gerenda

4. ábra: I-gerenda

A faszerkezetek számítógépes tervezésével optimalizálható az anyagfelhasználás, ami akár 15-20% megtakarítást is eredményezhet. Az sem mellékes, hogy egy előre leszabott szerkezetnél nem fordulhat elő az, hogy valami kimarad, és egy-egy hiányzó alkatrészért külön el kell menni a fatelepre. Az is előfordulhat, hogy éppen nincs készleten a hiányzó gerenda és akár heteket kell várni annak beszerzésére, a késés pedig jelentős többletköltséget eredményezhet.

A mit a kivitelező tehet a váratlan áremelkedésekből eredő veszteségek csökkentésére, a jól megfogalmazott árajánlat és megfelelő kikötésekkel megírt vállalkozói szerződés. Ez nem az árak csökkenését segíti elő, de a kockázatot átháríthatják a megrendelőre. Fontos kitétel a kötöttségi idő, az árfolyamok és az alapanyag árak vállalt emelkedésének maximalizálása, hogy ne legyen ráfizetéses a munka, illetve a hosszadalmas jogi viták is megelőzhetőek legyenek.

Kovács Levente
okleveles faipari mérnök
faipari szakértő

Larex-Trade Kft.


Előadás

 

Megosztom Facebookon! Vissza a bejegyzésekhez

Nyitvatartás Hétfő - péntek: 8:00 - 15:30,
Szombat: 8:00 - 12:00

Jászberényi úti nagykereskedelmi raktárunkHétfőtől péntekig 8:00-15:00-ig tart nyitva. Árukiadás kizárólag előzetes
megrendelés alapján! Számlázásra 8:00-14:00-ig van lehetőség.