Pellet - Larex Fatelep Budapest

Pellet

A gyártás folyamán több lépcsőben szűrik ki a fa alapanyagokból a különböző szilárd szennyeződéseket. Az így előállított pellet kívállóan alkalmas az automata tüzelésű pellet kályhák, kandallók és kazánok biztonságos üzemeltetésére.

- Tárolás: A pelletet fedett,száraz helyen tároljuk, mert a párától, csapadéktól megdagad, szétesik.
- Méret: 6 mm. átmérőjű, 8-35 mm. hosszú
- Fűtőérték: 17,5-19 MJ/kg
- Hamutartalom: < 1-5%
- Kiszerelés : 15 kg-os műanyag zsákban

A mezőgazdasági , fűrészüzemi és erdészeti anyagok tömörítése a pelletálás. Pelletnek nevezzük a körcellás, görgős préseken készített 3-25 mm-es tömörítvényt. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségű 10-25 mm-es pellet a tűzipellet megnevezést kapta.

A tüzelési célra alkalmas bio- (agri)pellet vagy tüzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3). A tömörségen kívül az alacsony nedvességtartalom az, mely igen kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat ad a brikettált-pelletált készítményeknek, illetve jól adagolható.

Három fő fajtája:

-Keményfa pellet : Keményfa aprítékból,fűrészporból,erdészeti mellék termékekből készül./mozgó rostélyos automata kazánokba ajánlott /
- Fenyő pellet : Fenyőforgácsból és fűrészporból készül ./pellet kandallókhoz kimondottan ajánlott , ahol az égőtér csésze alakú és az égés közbeni tisztítása levegővel történik /
- Agri pellet : Lágyszárú növényekből (szalma, kukorica, energiafű) készül./csak ipari felhasználásra ajánlott a nagy hamutartalma miatt /

A három pellet fajtát elsősorban a hamutartalmuk különbözteti meg egymástól. A fenyőpelletnek 0,4 -1 %, a keményfapelletnek 1-5 %,az agripelletnek 3-10 % hamutartalma van. Az agripelletek égetési tulajdonságai nagymértékben eltérőek a fapellettől .

A pellet használhatósága, fűtőértéke és nedvességtartalma csak tüzelés során derül ki igazán.

A pellet minősítése (külső alapján):

A pelletet külseje alapján elég jól lehet jellemezni, de a minősége nem állapítható meg teljes biztonsággal csupán szemrevételezéssel.

A felszín:
A jó pellet külseje sima, fényes, vastag hosszrepedésektől mentes. Ezek a tulajdonságok a pelletálás optimális feltételeire utalnak. Például hogy elegendően magas hőmérsékletet értek el a gyártás során, ami ahhoz szükséges, hogy a fában lévő lignin kötőanyag folyékonnyá váljon és így "újraformálja" a farostokat. Ez határozza meg a pellet szilárdságát. A szilárdság a pellet legfontosabb ismérve. Ez határozza meg ugyanis a pellet sűrűségét és a törmelék, ill. por arányát. Minimális mennyiségű törmelék a fűtés üzembiztonságát növeli, nagy mennyiségben már akadályozza csigával történő szállítást. A tiszta és hatékony égéshez pedig a minél nagyobb sűrűség (> 1,12 kg/dm3) a jó. A pellet szilárdságát az úgynevezett ledarálódás jellemzi. A ledarálódás azt jelenti, hogy mennyi törmelék keletkezik bizonyos terhelés hatására. Az értéke lingotester készülékkel mérhető és nem haladhatja meg a 2,3 %-os értéket.

Átmérő:
Leggyakoribb a 6 és 8 mm átmérőjű, de néha előfordul 4 vagy 5 mm ill. 10 mm átmérőjű pellet is. Kisméretű tűzhelyekhez (normál méretű kályha, kandalló) 6 mm pelletet ajánlanak a kandallógyártók a jó hatásfok és üzembiztosság érdekében. A pellet vastagsága az égési időt és az égéshez szükséges levegő mennyiségét határozza meg, a kandallókat ez alapján tervezik. A gyártó által ajánlott mérettől tehát nem érdemes eltérni.

Hossz:
A hossz csak akkor számít, ha a pellettárolóból szívócsövön keresztül szivattyúzzák ki a pelletet. Ezek a csövek általában 50 mm átmérőjűek. A DIN 51731 a pellet hosszát legfeljebb 50 mm-ben rögzítette, ez már problémát jelenthet a szívórendszernek. Az ÖNORM M 7135 a pellet maximális hosszát 45 mm-ben határozta meg. Minimális méret nincs megkötve.

Illat:
Az illata alapján is jól meg lehet határozni a pellet minőségét, de ezt már csak kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák és némi gyakorlat is kell hozzá. A pellet természetesen nem feltétlenül fenyőerdőként illatozik. A gyártás során előforduló magas hőmérséklet miatt a lignin megolvadása szagképződéssel jár. A friss pelletnek tehát enyhén édeskés szaga van. Ez mindenesetre a jó minőség ismérve, bár néhány ember nem szereti ezt a szagot. A szag intenzitásából gyorsan veszít.

Szín:
A szín, csakúgy, mint a szag, nem jellemzi teljes biztonsággal a minőséget, csupán másodrangú érvként szerepelhet, de az alapanyagra és a feldolgozás módjára lehet következtetni belőle. A forgács hosszú ideig tartó nem megfelelő tárolásával enyhén megszürkül, de ez nem jelent komoly minőségbeli csökkenést. A pellet, ill. a forgács a tárolás közbeni lebomlási folyamat miatt is elszíneződhet, amely gombásodásra utal. A gomba lebonthatja a lignint és a cellulózt! A szárítás közben is megszürkülhet a forgács, szakszerűtlen szárításnak azonban nem ez az egyedüli következménye, hanem más tulajdonságokat is befolyásolhat (pl.: rugalmasság elvesztése). Az ilyen alapanyagú pelletnél a ledarálódás is nagyobb. A pellet világossága, ill. sötétsége is adhat okot minőségbeli gyanúra, de a különböző fafajták miatt ez elég nehézkes.

Pellet egyszerű vizsgálata:

Némi gyakorlattal, törésteszttel is következtethetünk a pellet megfelelő tömörségére: Válasszunk ki 5-10 db pelletet a halmazból és törjük ketté őket, ha nehezen, roppanva törnek.

Éles törésvonalat, és kagylós felületet hagyva, az a megfelelő tömörség jele. Ha a pellet kézzel elmorzsolható, biztosan nem jó minőségű. Amennyiben hajolva, inkább repednek, mint törnek, akkor nem megfelelő a sűrűség. Használható szemrevételezéses eljárás, ha a csomagolást - amennyiben átlátszó - átforgatva megnézzük, hogy mennyi morzsalék van a zsák alján; ha nagy mennyiségben van jelen az azt mutatja, hogy a présnyomás és hőmérséklet nem volt megfelelő, esetleg túl száraz alapanyag került a présbe. Érdemes a méreteloszlást is ellenőrizni: ha nincsenek túlsúlyban a normál pár centis hosszúságú darabok, azaz sok apró is van a halmazban, az szintén a nem megfelelő minőségre utal. A friss, meleg pellet szaga intenzív és kellemes, de a kihűléssel gyorsan elillan, így vásárláskor már nem használható minősítésre. A szín nyújthat némi utalást a minőségre, de ennek értékeléséhez komoly tapasztalatra van szükség; a tiszta "fehér" pellet valószínűleg nem tartalmaz kérget, de lehet, hogy csak keményfából készült, vagy a présnyomás volt magas és kissé megégett a felület. Amennyiben szürkés foltokat látunk a pellet felületén, az az alapanyag nem megfelelő tárolására, és ennek következtében megkezdődött káros biológiai folyamatokra (gombásodás) utalnak, melyek jelentős minőségromláshoz vezethetnek.

Mit okoz a nem megfelelő minőségű pellet a használatakor:

A kazán égője előtti előtárolóba a tüzelőanyag a pellettartályból érkezik csigás felhordóval, vagy pneumatikus úton. A csigás felhordónak gondot okozhat a nagyon morzsalékos pellet, mert a szállítás során nagy mennyiségben képződő por miatt megszorulhat a csiga és megáll az égő pelletellátása, hasonló gondot okozhatnak a túl hosszú pelletek, ha beszorulnak a csiga és a csőfal közé. Pneumatikos táplálás esetén a túl hosszú pellet okozhat problémát, mivel ezen rendszerek csőátmérője általában 50 mm, így az ennél hosszabb pelletdarabok keresztbe állhatnak, és eltömítik a vezetéket, azaz leáll a pelletáram. Az égőtálcába a pelletet egy kis felhordó csiga juttatja, ami szintén "szorult helyzetbe" kerülhet, ha túl morzsalékos, vagy túl hosszú a pellet. Ráadásul az égőtálcába kerülő morzsalék jelentősen rontja az égés biztonságát. A jó hatásfokú égéshez fontos, hogy az egyidejűleg az égőtálcán lévő pelletmennyiséghez (pellettömeghez) a tökéletes elégéséhez szükséges mennyiségű égési levegőt juttassuk, és bizosítsuk a kiégéséhez szükséges időt. Ezt oly módon valósítja meg a pelletégő, hogy a felhordó csiga fordulatszámának (1 fordulat = egységnyi térfogatú, 2-3 cm hosszúságú pellet szállítása) függvényében állítja be az égési levegő mennyiségét. Abban az esetben viszont, ha a pellet ehhez képest döntően rövidebb, vagy hosszabb darabokból áll, akkor az egységnyi térfogatban lévő pellettömeg lényegesen eltérhet a számított értéktől. Így nem a megfelelő mennyiségű égési levegő kerül betáplálásra, és romlik az égés hatásfoka. E miatt nő a koromképződés, ami lerakódik a kazán falán, rontva ezzel a hőátadás hatásfokát.

Ennek a jelenségnek közvetlen következménye a készülék füstgázhőmérsékletének megemelkedése. Hasonló "tüneteket" okoz a nagy kéregtartalmú pellet használata is, mivel ez drasztikus mértékben növeli a hamuképződést. A magas kéregtartalom azonban nem csak ezt a problémát okozza, hanem egyes "kelyhes" kialakítású, hamukihordással nem rendelkező pelletégő gyors eldugulásához vezethet jelentősen növelve a készülék törődési, takarítási igényét.

Tehát megállapíthatjuk, hogy a rossz minőségű pellet használata korlátozza a készülék folyamatos üzemét, rontja az égés üzembiztonságát és hatásfokát, valamint csökkenti a kazán hőátadási képességét.

bezárás